Az előadásomban amellett érvelek, hogy a Shakespeare-szövegek bizonytalansága okán a számítógép számára előkészített szöveg szerkesztőjére is metaforikus értelemben igaz az, ami a nyomtatott szövegkiadás szerkesztője, ti. hogy szinte a szerzője is a műnek. Ahogy az emberi olvasónak szánt szöveg szerkesztője figyelembe veszi az olvasói elvárási horizontokat, a médium támasztotta követelményeket, a filológiai szempontokat, ugyanúgy a számítógép számára előkészített szöveg szerkesztőjét is befolyásolják a Shakespeare-filológia elvei, a szövegelemző szoftver alapjául szolgáló programozási nyelv előfeltételezései, valamint a digitális médium adta lehetőségek. Ezek a tényezők tovább fokozzák a szöveg eleve adott bizonytalanságát, tehát amikor a számítógéppel elemeztetett szöveg jellemzőit értelmezve a kutatási eredményeket publikálja a szerkesztő-szerző, akkor ezekről a bizonytalansági tényezőkről tájékoztatni kell az olvasót, hiszen az eredmények ellenőrizhetőségét csak ezen tényezőkkel való számvetés teszi lehetővé. Ez a tájékoztatás meglátásom szerint meghaladja a hagyományos publikációk kereteit, és a közlés új módjainak irányába mutat.